Amikor a fiú megpillantotta Eve kocsiját, szomorúan megrázta a fejét. Majd bemászott, az ölébe fogta a bőröndjét, megvizsgálta a műszerfalat, és Eve felé fordította smaragdzöld szemét.
- Ez a kocsi egy halom ócskavas.
- Tudsz jobbat?
- Attól, hogy nincs kocsim, még felismerem a roncsot. Hogy kaphat a legjobb zsaru ilyen vacakot?
- Én is folyton ezt kérdezem magamtól. Van neved?
- És neked van?
Eve maga is meglepődött, amikor a szívét különös melegség járta át.
- Dallas hadnagy vagyok.
- Ha Nagy, akkor nem kicsi. Világos.
- Nem, a hadnagy a rangom.
- Nekem nincs se rangom, se kocsim.
- Áruld el a neved, kölyök, ha nem akarod, hogy most rögtön kitegyelek.
- Tiko.
- Oké, Tiko. Hová megyünk?
Tiko igyekezett minél titokzatosabb arcot vágni.
- Mondjuk, mehetnénk a Times Square felé.
Eve kihajtott a mélygarázsból, és besorolt a forgalomba.
- Ezúttal miben utazol?
- Van néhány kasmírsálam a hozzá illő sapkával. Hogyhogy te nem hordasz sapkát? Nem tudod, hogy a fejed búbján kimegy a meleg?
- Hogyhogy te sem hordasz?
- Eladtam - vigyorgott Eve-re a gyerek. - Én mindent eladok.
- Elárulod, miért cipelted ezt a bőröndöt egészen a kapitányságig csak azért, hogy tippet adj nekem?
- Nem dobok el semmit.
Mégsem olyan okos, mint eddig hittem, gondolta Eve.
- Mesélj egy kicsit azokról a gyanús dolgokról.
- Nem tetszik, amikor ilyesmit művelnek mellettem. Én üzletember vagyok. Ha az embereknek ellopják a tárcájukat és a pénzüket, akkor egy idő után nem vesznek tőlem semmit. Pedig hamarosan itt a jó idő, és vannak százszázalékos selyemkendőim is.
A tökéletes indoklás hallatán Eve bólintott.
- Oké, de miért nem egy járőrnek szóltál?
- Miért szóltam volna, amikor ismerem a város legjobbját?
Nehéz hibát találni az érvelésében.
- Van hol aludnod, Tiko?
- Ne aggódj, van. Lefordulhatnál a Negyvennegyedikre. Egy pillantás erre a roncsra, és máris mindenki tudni fogja, hogy zsaru vagy.
A gyereknek megint igaza volt. Eve elfordította a kormánykereket. A céljuk közelébe érve óvatosságból a Hetedik és a Nyolcadik sarkán keresett parkolóhelyet.
- Ugye elhoztad a fegyvered, vagy ilyesmi? - érdeklődött a srác.
- Vagy ilyesmi. A bolt a nyugati vagy a keleti felében van a Times Square-nek?
- A keletin. Én a nyugatin szoktam árulni, a Negyvenkettedik és a Negyvenhetedik között, de leginkább megmaradok a Negyvennegyedik sarkán. Nemsokára jön majd a fickó.
- Elmondom, mit fogunk csinálni. Előremégy, és árulni kezded a cuccod a megszokott helyen, mint máskor. Én utánad megyek, és nézegetni kezdem az árut. Ha észreveszed a pasast, mutass rá, de úgy, mintha nem mutatnál rá. Érted?
- Mint egy titkos ügynök - csillogott izgatottan Tiko szeme.
- Aha, valahogy úgy. Nyomás!
Tiko elsietett. A nehéz bőrönd minden egyes lépésnél hozzáütődött a térdéhez. Eve előhúzta a kommunikátorát, és kért néhány egyenruhást erősítésnek. Amikor befordult a Broadway sarkán, Tiko már fel is állította a bőröndjét egy háromlábú állványra. Azon pedig egy pillanatra sem lepődött meg, hogy ilyen rövid idő alatt máris akadt néhány érdeklődő.
A Broadway sohasem pihent. Mindig ragyogtak a fények, villogtak az égig érőképernyők és a reklámtáblák. A járdát megtöltötték a légdeszkán vagy görkorcsolyán cikázó tizenévesek. Mások - az aktuális divatot követve - csak sétáltak három hüvelyk vastag, zselétalpú cipőjükben. A sarkokon mozgóárusok kínálták a szójadogot, a perecet, a kebabot, a hasét, a chipset és mindenféle üdítőitalt. Bőven akadt vásárlójuk.
Turisták bámulták tátott szájjal a színkavalkádot, a reklámléghajókat, az árkádsort, a szexboltokat, melyek szintén óriási forgalmat bonyolítottak. Eve véleménye szerint a legtöbb turista homlokán neonfelirat hirdette:
RABOLJATOK KI!
Odalépett Tiko asztala mellé, mire a kisfiú néhányszor felvonta a szemöldökét. Szemmel láthatóan túljátszotta a szerepét.- Száz százalék kasmírsálak és sapkák. Egyet fizet, kettőt vihet. Akció! Csak ma.
- Mi olyan különleges benne?
A kis srác vigyorgott.
- Csak száz dollár. Máskor százhuszonöt. A boltban ötször ennyi. Ez a csíkos… Ott jön - suttogta Tiko, mint aki attól tart, hogy a hangja elindít egy lavinát. - A vörös szatyros ürge. Ott…
További könyvinformáció...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése